Your webbrowser is outdated and no longer supported by Microsoft Windows. Please update to a newer browser by downloading one of these free alternatives.
A koleszterinarányt az összkoleszterin és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL-koleszterin, amelyet gyakran „jó koleszterinnek” hívnak) arányának leírására használják.
Az összkoleszterinszint mellett a koleszterinarány is segíthet eldönteni, hogy lépéseket kell-e tenned egy egészségesebb étrend és életmód felé.

Miért fontos a koleszterinarány?

A koleszterin – egy viaszos, zsírszerű anyag – minden sejtünkben megtalálható és fontos szerepet játszik a testünkben zajló különböző létfontosságú folyamatokban. Azonban a magas vér vagy szérum koleszterinszint a szívbetegségek egyik rizikófaktora. A magas koleszterinszint növelheti a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát, ugyanis zsírlerakódások keletkezhetnek az artériák falában, amitől azok beszűkülnek. Érdemes tehát megméretned a koleszterinszintedet.

A koleszterinnek két fő típusa van:

  • A („jó”) HDL-koleszterin – a HDL-koleszterin visszaszállítja a koleszterint a májba, ahol a máj lebontja vagy kiválasztja. Míg az LDL-koleszterinszint csökkentése kulcsfontosságú, addig érdemes a „jó” HDL-koleszterint az egészséges szinten vagy afölött tartani.
  • A („rossz”) LDL-koleszterin – hatúl sok van belőle, zsírlerakódásokat okozhat az artériákban. Szíved egészségének megőrzése érdekében próbáld az LDL-koleszterinedet alacsonyabb, egészséges szinten tartani.
Előfordulhat, hogy az orvosod nem-HDL-koleszterinről beszél. Ennek az az oka, hogy a korábban az LDL-t használták a rossz koleszterin fő mércéjeként, és még most is jó mutató, de már tudjuk, hogy a nem-HDL-koleszterin más formái, valamint az LDL is károsak, és ez a vizsgálat a kockázat felmérésének talán még pontosabb módja.

A koleszterinarány valójában a HDL-koleszterin arányát árulja el, vagyis a „jó” HDL-koleszterin mennyiségét az összkoleszterinszintedben. Ezért ennek az értéknek a megismerése segíthet eldönteni, hogy szükség lehet-e változtatásra az étrendedben és az életmódodban.

A magas koleszterinszint azonban csak egy a szívbetegségek számos rizikófaktora közül, így az étrended és életmódod kialakításakor a koleszterinszint lecsökkentése mellett még másra is oda kell figyelni a szívbetegségek kockázatának csökkentése érdekében. Az orvosod a koleszterinszinted és egyéb tényezők, például az életkorod, a testsúlyod és a vérnyomásod alapján ki tudja számolni, hogy esetedben mekkora a szívinfarktus vagy a stroke általános kockázata a következő 10 évben.

Hogyan lehet kiszámolni a koleszterinarányt?

Általában az orvosod vagy az ápoló fogja megmérni a koleszterinszintedet. Vért vesznek vagy fecskendő segítségével, vagy az ujjbegy megszúrásával. Ha az ujjbegyből vett vérmintát használják, akkor általában már rögtön meg is lesznek az eredmények.

Az egészségügyi szakember úgy számolja ki a koleszterinarányodat, hogy az összkoleszterin értékét elosztja a HDL-koleszterin értékével.

  • 5 mmol/l vagy kevesebb egészséges felnőttek esetében
  • 4 mmol/l vagy kevesebb magas kockázati csoportba tartozók esetében

Ebből az LDL-koleszterinnek, azaz a rossz koleszterinnek a következőnek kellene lennie:

  • 3 mmol/l vagy kevesebb egészséges felnőttek esetében
  • 2 mmol/l vagy kevesebb magas kockázati csoportba tartozók esetében

Az egészséges HDL szint 1 mmol/l fölött van.

Mikor végeztess koleszterinszint-mérést?

A koleszterinszint nem állandó, napról napra változik, és több tényezőtől függhet, például attól, hogy milyen étrendet és életmódot követsz. A háziorvosod javasolhatja, hogy méresd meg a vér koleszterinszintedet, ha a magas kockázati csoportba tartozol, például magas a vérnyomásod, túlsúlyos vagy, illetve ha a családodban előfordult már korai szívbetegség. Ha kétségeid vannak, beszélj a háziorvosoddal, az ápolóddal vagy a gyógyszerészeddel, ők majd segítenek kitalálni, mi legyen a következő lépés.

Az alábbi részletes infografikán mindent megtalálsz, amit a koleszterinszint-mérésről tudnod kell, a koplalással és a vizsgálatra történő bejelentkezéssel kapcsolatos információktól az eredmények értelmezéséig.

Jól jönne még több tanács, valamint receptek és koleszterincsökkentő étrendek? Töltsd le itt Koleszterincsökkentő kezdőcsomagunkat! Ezen az oldalon még többet megtudhatsz a koleszterinszint csökkentésének módjáról és arról, hogyan segíthetnek ebben termékeink.

BNF (British Nutrition Foundation – Brit Táplálkozási Alapítvány) hivatkozások:

  1. NHS Digital (2018). High cholesterol. (Megtekintve: 2019.05.20.)
  2. British Nutrition Foundation (2019). CARDIOVASCULAR DISEASE: Diet, Nutrition and Emerging Risk Factors, 2nd Edition. Wiley Blackwell.
  3. National Institute for Health and Care Excellence (NICE). Clinical Knowledge Summaries: Lipid modification – CVD prevention. (Megtekintve: 2019.05.21.)
  4. British Heart Foundation (2018). Understanding cholesterol (füzet). (Megtekintve: 2019.05.21.)
  5. 2016 ESC/EAS Guidelines for the Management of Dyslipidaemias. European Heart Journal (2016) 37: 2999–3058. (Megtekintve: 2019.05.21.)

A Brit Táplálkozási Alapítvány 2019 májusában felülvizsgálta az oldalon található tudományos tartalmának pontosságát (kérjük, vedd figyelembe, hogy ez a hivatkozott oldalakra nem vonatkozik) Az Alapítvány nem támogat semmilyen márkát vagy terméket. Az Alapítványról további információt a www.nutrition.org.uk oldalon találsz.

Az információkat jóhiszeműen, de kizárólag tájékoztató jelleggel közöljük, nem minősülnek garanciavállalásnak. Az oldalon található, táplálkozással kapcsolatos tények és állítások ismeretterjesztő jellegűek, illetve forrásként szolgálnak, nem helyettesítik a szakmai tanácsot. Ha kérdésed van vagy valami aggaszt az egészségeddel kapcsolatban, mindig keresd fel háziorvosodat vagy valamilyen más egészségügyi szakembert.